Míg új hajtásaid sarjadnak,
Gyáva nyúl is visszametszhet,
Lehúzhatja kérgedet.
A gyökereidből mindig megújulsz.
Ha már eléggé bölcs vagy és magasba nyúlsz.
Terjednek ágaid, akár a pacsirta hívó dalai.
Magasabbra és magasabbra érnek rügyeid.
Egyre befogadóbb és ellenállóbb,
Nagyobb és nagyobb.
Ágai, mint anya ölelő karjai,
Kék égbolt felé ágaznak.
Ezáltal jó messziről látszik,
Lehozva Eget a Földre,
Így tekintek rád, mint egy bölcsre.
Eggyé olvasztod Földet és Eget,
Dicsőíted a Teremtő Istent!